Viki szüléstörténete Norvégiából 2020.05.25.

Viki Norvégiában várta a babáját és ott is hozta világra, most a COVID-19 járvány idején, 35 órás vajúdás után. Az ő várandósságára és szülésélményére mégsem nyomta rá negatív bélyegét a vírus körüli pánik. Annak ellenére, hogy nálam ő tartja a vajúdás rekordot, mégsem fáradt ki, és szép élményként élte meg a szülését. Interjút készítettem vele, egyrészt azért, hogy legyen még egy pozitív példánk, miszerint ilyen nehéz időkben is meg lehet őrizni pozitív hozzáállásunkat, benső békénket - kismamaként is, különösen a jóga segítségével. Másrészről, hogy bepillanthassunk egy fejlett skandináv ország egészségügyi rendszerébe, és megismerhessük a jelenlegi különleges helyzetben – is - hozzáállásukat a várandóssághoz, szüléshez, illetve a babákkal, friss anyukákkal és apukákkal való bánásmódjukat.
Viki gyermekkorában versenytornász volt, majd harcművészetekkel foglalkozott (karate, aikido, taekwondo), apukájával sokat barlangászott, sziklát mászott, túrázott, tehát világéletében sportos, aktív életet élt, jó fizikummal rendelkezett. A barlangászás és hegymászás iránti szerelme felnőttkorában is megmaradt, sőt, az utóbbi 10 évben vett részt igazán komoly expedíciókon. A várandóssága kb. 3. hetében volt az utolsó barlangász expedíción a Pireneusokban egy 2000 m magas alaptáborban. A több naposra tervezett barlangi feltárásból végül csak két nap valósult meg számára, mert a baba erős hányingerrel jelezte, hogy már a fedélzeten van. Viki 2018-ban végzett Vinyásza jóga oktatóként, és egész várandóssága alatt (a szülés előtt még 3-4 nappal is!) tartotta az óráit - nem is akármilyeneket! Várandóssága 7. hónapjáig aikido és taekwondo edzésekre is járt, és minden nap nagy sétákat tettek a férjével a friss norvég tájakon, tehát ezt a jó fizikumot egész babavárása alatt megőrizte. A jóga ráadásul pont a várandóssága alatt nem csak fizikailag, de pszichésen és mentálisan is biztosította a benső harmóniát és békességet. Tény, hogy maga az ország, Norvégia, is hozzájárult ehhez a benső elcsendesedéshez és lelassuláshoz.
Viki most 38 éves, boldog és kiegyensúlyozott anyuka, egy távoli északi országban, ahol nem is igazán érezhető ez az egész COVID-19 járvány.
De lássuk, hogyan is zajlott Viki várandós gondozása itt Norvégiában a COVID-19 járvány idején?
Mikor megtudod, hogy várandós vagy, választhatsz, hogy a körzeti orvosodhoz mégy el vagy a szülésznőhöz – ő fogja elvégezni a várandósgondozás során szükséges vizsgálatokat. Viki a szülésznőt választotta. 17-19 hetesen van az első UH, és 24 hetesen egy vérvétel és egy vércukorszint mérés. A terheléses cukor vizsgálatkor Norvégiában sem lehet citromlevet tenni a cukros vízhez, mint nagyon sok magyarországi vizsgálaton sem. Vért a cukros ital elfogyasztása előtt vesznek és 2 órával utána. Vikinek egy picit magas lett a cukra, ezért javasolták neki, hogy otthon is méregesse magának a cukrát, és ne egyen cukros ételeket – nem is volt ezzel gond.
Mikor először találkozol a szülésznővel, szépen elmagyarázzák, hogy hogyan működik a rendszer. Havonta egyszer kell találkoznotok, ekkor megmérik a kismama vérnyomását, a pocak növekedését mérőszalaggal, tapintással megvizsgálják a baba pozícióját a pocakban, és meghallgatják a szívhangját. A kismama választhat, hogy a baba szívhangját a hagyományos fa szívhang hallgatóval vizsgálja meg a szülésznő, vagy Dopplerrel. Viki – mivel olvasott tudományos cikkeket arról, hogy az UH zavarja a babákat -, a hagyományos fa eszközt választotta. Természetesen Norvégiában is van kórházlátogatás, erre most a járvány miatt nem került sor.
Milyen a kórházi rendszer, ellátás, szülészet Norvégiában?
Norvégiában nem választhatsz sem szülészorvost, sem szülésznőt. Azzal fogsz szülni, aki éppen műszakban van. Viki a 35 óra vajúdás alatt 3 műszak szülésznőjét „fogyasztotta el”, viszont az a pozitív tapasztalása volt, hogy hiába cserélődtek körülötte a szülésznők, mindhárom szakmailag és emberileg is teljesen egységes tudást, figyelmet és jelenlétet adott a számára.
Norvégiában nagyon erős a természetes háborítatlan szülés pártolása. Mindig efelé igyekeznek terelni a kismamákat. Ezt a felkészítést kapta meg Viki is, és a természetes szülés részlegen kezdte meg vajúdását, amikor beindult a szülése, és be kellett vonulni a kórházba.
A szülőszobák nem emlékeztetnek egy kórházi szülőszobára. Jár hozzájuk egy nagy fürdőszoba nagy káddal a vízben vajúdáshoz-szüléshez. A szobában pedig van egy nagy franciaágy, nagylabda, bordásfal, különféle székek, sámli, és járókeret az állva vajúdáshoz. Orvosi szülőágy nincs a természetes szülés részleg szülőszobájában (nézegessétek meg a fotókat!).
Van egy medikalizált részleg is, ha például császármetszés válna szükségessé, de szerencsére Vikinek erről nincsenek személyes tapasztalatai.
Az apuka a járvány idején csak 3 cm-es méhszájtágulástól lehet az anyuka mellett. Ezt a megszorítást a személyzet javaslatára úgy játszották ki Vikiék, hogy 3 perces fájásokig otthon vajúdtak együtt, és csak akkor mentek be a kórházba, amikor már az apuka is bemehetett.
Szülés után viszont akár 5 órát is eltölthetnek a párok szülőszobán együtt. Majd a kórház hotel szoba elkészülése után anya és baba átvonulnak ottani lakosztályukba. Ez egy családi szoba. Most a járványra való tekintettel apa nem költözhetett be ide.
Norvégiában azt szeretik, ha minimum 4-6 órát marad anya és baba a szülés után a kórház hotelben, de inkább 2 napot. Itt szakemberek vigyáznak rájuk: anyának vérnyomást, pulzust néznek. A baba sárgaságát is figyelik. Most, hogy a járvány miatt a védőnő és a szülésznő sem jár ki házhoz, Vikiék úgy döntöttek, hogy egy éjszakát benn töltenek a kórház hotelben.
És végezetül jöjjön Viki szüléstörténete
Viki eredetileg otthon szeretett volna szülni, de nem talált olyan szülésznőt, aki ezt vállalta volna – Norvégiában Magyarországhoz hasonlóan nem igazán támogatott az otthonszülés. Így maradt végül a kórházi szülés, amit Viki utólag egyáltalán nem bánt meg, mert nagyon pozitív élményei voltak, mind infrastrukturálisan, mind a személyzet tekintetében, mind emberileg, mind szakmailag. Kellemes volt a környezet, és ráhagyták, hogy úgy szüljön, ahogy a megérzései vezetik. Semmilyen korlátozás, beavatkozás nincs, ha a szülés szépen halad előre, és mind az anya, mind a baba jól vannak. Időnként ellenőrzik a baba szívhangját, az anya itt is választhat, hogy a hagyományos fa műszerrel történjen a vizsgálat vagy Dopplerrel. Lehet vajúdni és szülni vízben, állva, ülve. Bíztatnak, hogy próbálgass pozíciókat, mozogj, mert az segíti a szülés előrehaladását.
Viki délután kettő óra körül kezdte érezni fél óránként, hogy már nem jóslói vannak, hanem beindult a szülés. Este 10 körül már 2-3 perces összehúzódásai voltak. A magzatvíz nem folyt el. Ekkor már felhívták a kórházat, ahol feltesznek a kismamának pár kérdés, és a válaszok alapján döntik el, hogy mikor menjen be a kismama a kórházba. Vikiék autóval 10-15 percre laktak csak a kórháztól, úgy hogy nekik azt mondták, akkor menjenek majd be, amikor a kontrakció már legalább 1 percig tart. Így végül hajnali 2 körül mentek be a kórházba, ahol megvizsgálták Vikit, és mondták, hogy igen, beindult a szülés, de még csak fél cm-re van kitágulva a méhszáj, tehát az apuka még nem jöhet be a szülőszobába a koronavírus járvány miatt. Úgyhogy ha gondolják, még nyugodtan menjenek haza. Vikiék így is tettek. Reggel 7 körül elfolyt a magzatvíz. Visszamentek a kórházba, ahol ismét megvizsgálták Vikit. Megállapították, hogy már 5 cm-re tágult a méhszáj, tehát bejöhetett az apuka is. Egy fantasztikusan felszerelt, világos szülőszobát kaptak, hatalmas ablakokkal. A szülésznő eleinte óránként, később fél óránként rájuk nézett – a szülés stádiumától függően. 7 cm-es tágasságtól már gyakrabban jött, és hosszabban maradt. Viki kipróbálta a vízben vajúdást a nagy fürdőszobában lévő nagy kádban.
7-8 cm-es tágulás közt kicsit megrekedt a folyamat. A baba nem fordult be tejesen a medencében. Ekkor oxitocint ajánlott a szülésznő, amit végül Viki elfogadott, és segített is, bár ezek voltak a legdurvább kontrakciók Viki elmondása szerint. A baba még mindig nem fordult be teljesen, de a szülésznő azt javasolta, már semmi akadály nem áll a baba útjába, kezdjen el nyomni kicsit Viki, ezzel kisegíti majd a babát, és így is lett. 3 kg és 50 cm-rel született meg Viki kisfia 35 óra vajúdás után. Gátvédelemmel sikerült a szülés, pedig Viki csak hébe-hóba végezte a gátizomtornát, és a gátmasszászt is csak hetente 3x csinálta kb. 3 hétig, és akkor is csak a gát külső területét masszírozta-olajozta.
Amikor megkérdeztem Vikit, hogy bírta ezt az elég hosszú vajúdást, azt felelte, egyáltalán nem viselte meg. Hozzá volt szokva egész életében a fizikai igénybevételhez. Nem is aludt a 35 óra alatt, maximum olyan kis mikroalvásai lehettek, amiket észre sem vett.
Amint a baba megszületett, rögtön anya mellkasára helyezték - ott mosolygott, nézelődött. Apa kis idő múlva átvágta a köldökzsinórt. A baba nem is sírt fel, kis gügyögő hangokat hallatott. A személyzet csak 1-1.5 óra múlva mérte le a baba súlyát és hosszát, ill. fejkörtérfogatát. Becsavarták egy plédbe, és apának adták. K vitamin inkjekciót ajánlottak fel a babának, de miután Viki elmondta, hogy ő cseppben fogja adni a K vitamint a babának, ettől is eltekintettek. Végül még 4-5 órát voltak együtt a szülőszobán, amíg a kórház hotel szoba elkészült.
Remélem, mindannyiótoknak átjött az a csend és nyugalom, ami itt Norvégiában körül lengte Viki várandósságát és szülését. Biztos vagyok benne, hogy ebben a norvég szülészet természetes szülést támogató, anya és baba központú hozzáállásán kívül Viki – jógával támogatott - testi-lelki-szellemi felkészülése, tudatossága is nagyon erősen közrejátszott. Bár itt Magyarországon sok kórházban még távol állunk az ilyen szintű természetes szülés támogatottságtól és szolgáltatástól, mint ahogy az infrastruktúrában is vannak még sok helyütt hiányosságok, de bíztatlak benneteket, hogy készüljetek a jógával, minél pozitívabban, minél tudatosabban a saját szülésetekre, sok-sok pozitív érzéssel és gondolattal, mert hiszem, hogy fejben dől el. Sokszor a mentális felkészülés felülír minden logikus és reális körülményt! És csodáljátok meg a cuki babafotókat is ??



Kövess minket a Facebook-on!